|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 8 találat | lapozás: 1-8 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Papp Csaba 2002. november 16.Még száz lelket sem számlál a zsombolyai református gyülekezet, bár a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 188-an vallották magukat református magyarnak. Papp Csaba tiszteletes szerint a nyilvántartásában lévőknek is csak mintegy húsz százaléka látogatja rendszeresen az istentiszteleteket. Tavaly egyetlen keresztelő sem adódott, temetni viszont öt gyülekezeti tagot kellett. A legtöbben máshonnan költöztek ide. Papp Csaba a második állandó református lelkésze Zsombolyának. Hozzá tartozik még Nagyszentmiklós, Nagyősz, Klári, Gyertyámos, Valkány és Teremi. Ezeken a településeken alig akad néhány híve. Egyedüli hely, ahol lehet és kell építkezni, az Nagyszentmiklós. Ott mintegy nyolcvan református él, és ha sikerül egyezségre jutni a néhány fős evangélikus gyülekezettel, templomuk is lesz. /Sipos János: Reformátusság a szórványban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./2003. október 4.Egy éve került Papp Csaba református lelkipásztor Zsombolyára. A városban van imaház, és 122 a gyülekezeti tagok száma. Nagyszentmiklóson 86-an, Gyertyámoson 12-en, Klári-Szőlőkben 14-en, Valkányban 7-en, Nagyőszön 6-an, Pusztakeresztúron több mint 20-an vallják magukat reformátusnak. Nyolcvan százalékuk idős ember, a fiatalok közül pedig sokan vegyes házasságban élnek. A felsorolt falvakban családi házaknál, megüresedett vendéglátó helyiségekben tartják az istentiszteletet. Papp Csaba lelkész tanító híján, felvállalta a zsombolyai magyar tagozat I-IV. osztályosainak oktatását is. /Sipos Erzsébet: Az út elején. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./2004. október 9.Papp Csaba református lelkipásztor Zsombolyáról, alig 80 fős gyülekezet szolgálatából került a közelmúltban Szentleányra, ahol nagyjából kétszer akkora közösségbe került. Szentleányfalván erős tradíciók léteznek, fejlett a közösségi szellem, a szórványosodás még nem kezdte annyira ki, mint Zsombolya magyarjait. Szentleányon súlyos gond, hogy egy éve megszűnt az anyanyelvű elemi iskola, továbbá magas fokú a kivándorlás. /Balta János: Hívekkel a hívekért, minden erővel. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 9./2006. szeptember 18.Szeptember 16-17-én negyedik alkalommal szerveztek falunapokat Szentleányfalván, a program a nemzedékek találkozójával indult. Ezt követően 17 éves álma teljesült a szentleányfalvi magyar közösségnek, amely, noha nem éri el a 20%-ot, kétnyelvű helységnévtáblát kapott. Szeptember 17-én a református templomban ünnepi istentiszteleten megkoszorúzták a templomépítő lelkész, Szondy Géza emléktábláját. A falunapokra, Kövek címmel, Papp Csaba lelkipásztor szerkesztésében újra megjelent a helybeli gyülekezet időszakos kiadványa. /Balta János: Tizenhét éves álom teljesült. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 18./2015. június 9.Napsütötte besztercei majális és gyermeknapTöbb mint hatszáz ember vett részt a tizenötödik alkalommal megszervezett hagyományos Besztercei Majálison, május végén, a városi gyűjtőtónál. A szervezők ez alkalommal a majálist a gyereknappal kötötték össze, és számos gyerekprogrammal kedveskedtek. Idén egy „népi játszótér” is része volt a programnak, ahol a hagyományos körhintától a kígyókeresésig nagyon sok érdekes játékban kipróbálhatták magukat. Érdekes vetélkedőkre is benevezhettek a majálisozók, ez idő alatt a bográcsokban főtt a különbözőképpen elkészített finom gulyás. Nagyon népszerűnek bizonyult az anyaországi vendégek, Papp Csaba és Sztolyka Zoltán Szabolcs-Szatmár-Bereg megye országgyűlési képviselőinek magyaros gulyása. Délután kezdődött a kulturális program, a házigazdák és meghívottak köszöntőivel. Felszólalt Décsei Atilla megyei elnök és Antal Attila városi tanácsos, akik közölték a helyi magyar közösség számára fontos hírt: a 2015–2016-os tanévtől megnyitja kapuit az önálló magyar iskola Besztercén. Sztolyka Zoltán, aki a magyarországi Rozsály község polgármesteri tisztségét is betölti, kifejtette: a magyar iskola létrejötte mindennél fontosabb, hiszen ha Beszterce kiürül, és nem lesznek gyerekek, az olyan, mintha egy vár ürülne ki, és ha egy vár katonák nélkül marad, akkor nem lesz, aki megvédje a területet. Szabadság (Kolozsvár) 2017. január 14.Biharban és Hajdú-Biharban közösen ünneplik a magyar kultúrátNagyvárad és Berettyóújfalu 16. alkalommal ünnepli közösen a Himnusz születését. A kezdeményezéshez tavaly csatlakozott Debrecen és Margitta is: a négy város idén ismét közösen ünnepel, minden helyszínen többnapos programsorozattal várják az érdeklődőket. A határon átívelő ünnepségsorozat programjairól Kolozsvári István, Berettyóújfalu kulturális menedzsere, dr. Papp Csaba, Debrecen magyar-román határon átnyúló kapcsolataiért, a testvérvárosi együttműködésért felelős tanácsnoka, Szabó Ödön, a Bihar megyeiRMDSZ ügyvezető elnöke és dr. Kahler Ilona, a Debreceni Törvényszék elnöke tájékoztatott. Berettyóújfaluban január 17-én kezdődik a rendezvénysorozat, a civil szféra képviselői a reformáció 500. évfordulójának szentelik a napot, a legtöbb program január 21-én, szombaton lesz náluk, többek között a Tibor Ernő Galéria alkotóközössége állít ki, bemutatkozik Petrás Mária képzőművész, iparművész, ő fellép az esti gálán is a Muzsikás Együttessel. Háromévente adják át az Erdélyi Gábor-díjat, a város közművelődési és kulturális díját, ennek átadása szintén aznap lesz. A programsorozat január 24-én az Arany-emlékév jegyében zárul, egy nappal előtte, január 23-án rendhagyó konferenciát is tartanak a városban A jogszolgáltatás története Berettyújfaluban címmel, erről dr. Kahler Ilona beszélt részletesebben. A január 18-án kezdődő debreceni programokat dr. Papp Csaba ismertette, ő beszélt a debreceni Latinovits Színházhoz kötődő, 12,5 millió eurós projektről: az épületben kulturális inkubátort alakítanának ki, a projekt részekéntpedig a nagyváradiSzigligeti Színházban forgószínpadot építenének és felújítanák a zsinórpadlást. Szó esett arról is hogy Debrecen megpályázta a 2023-as Európa kulturális fővárosa címet, ebbe is bevonnák a bihari megyeszékhelyet. A nagyváradi és margittai programokat Szabó Ödön ismertette. Margittán január 18-án Borbély László könyvbemutatójával kezdődik az ünnepség, de lesz közös Himnusz-szavalás, plakát- és fotókiállítás, valamint táncház is. Nagyváradon január 19-én kezdődik a program, a Szacsvay Imre-iskola diákjai skype-on beszélgetnek Szacsvay Lászlóbudapesti színművésszel (Szacsvay Imre rokona), és többféle rendezvény is lesz a január 22-én megtartandó gálaestig, mikor is átadják A magyar kultúráért-díjakat és plaketteket. Az ünnepségsorozat fővédnökei Kelemen HunorRMDSZ-elnök és Halász János államtitkár. Fried Noémi Lujza maszol.ro 2017. január 16.Művészetek találkozása – Megannyi rendezvény a magyar kultúra napja alkalmábólErdély- és Partium-szerte, valamint a Bukaresti Magyar Intézetben is szerveznek rendezvényeket a héten a magyar kultúra napja alkalmából. Idén is együtt ünnepli a jeles napot Nagyvárad, Berettyóújfalu, Debrecen és Margitta. Erdély- és Partium-szerte, és a Bukaresti Magyar Intézetben is szerveznek rendezvényeket a héten a magyar kultúra napján, amelyet 1989 óta ünnepelnek meg január 22-én annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Fotóművészet, irodalom Bukarestben A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet a magyar kultúra napjához kapcsolódóan január 17. és 23. között több eseményt szervez. Az idei rendezvények fókuszában a diaszpóra áll, ehhez kapcsolódva fotóművészeti performanszra, irodalmi estekre, zenei programra és filmes eseményekre kerül sor. Az intézmény közleménye rámutat, a rendezvények keretében olyan kultúrateremtő emberekre összpontosítanak, illetve művészeket, irodalmárokat hívnak meg, akiknek tevékenysége valamilyen formában a diaszpóra magyarságához köthető. Kedden 19 órától kettős eseményre kerül sor a fotóművészet napjához kapcsolódóan, mely egyben a magyar kultúra napja alkalmából szervezett rendezvénysorozat nyitóeseménye is: Schupler Alfredbukaresti operatőr, fotográfus gyűjteményéből régi fényképezőgépeket állítanak ki, illetve ezen gépek szerkezetéről készített fotókat mutatnak be. A kiállításmegnyitó keretében Igazság Radu képzőművész, fotográfus, animációs rendező, egyetemi tanár vezetésével vakufotó performanszot tartanak arról, hogy milyen az egykori vakuval fényképező gépek interakciója. A projekt vizualizálja a fényképezőgép pályáját a művészetalkotó, reprodukáló tárgytól a fényképezőgép mint műalkotásig. Szerdán 19 órától Égi-földi párbeszédek címmel Szonda Szabolcs költő, műfordító beszélget Dan Lunguval, a kortárs román irodalom egyik legkedveltebb és legsikeresebb szenélyiségével. Január 19-én, csütörtökön 18.00 órától az évtizedeken át Bukarestben élő és alkotó Horváth Andor esszéíró, műfordító, szerkesztő Névjegykártya, amelyben a szerző elmeséli, hogyan lett magyarrá címmel román nyelven (Carte de vizită. În care autorul povesteşte cum a devenit maghiar) publikált kötetét Andrei Pleşu író, esztéta és művészettörténész mutatja be a szerző jelenlétében. Január 20-án, pénteken 19 órától a bukaresti magyarság egy másik jelentős kulturális személyiségére, Bács Lajos karmesterre, pedagógusra és zeneszerzőre emlékeznek, akinek munkássága rányomta bélyegét a román zenetörténet utolsó félévszázadára, kimagasló egyénisége meghatározó módon befolyásolta a bukaresti magyar közösség szellemi életét is. Dokfilmek Udvarhelyen Székelyudvarhelyen a magyar kultúra napja megünneplésére szervezett rendezvénysorozat keretében a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont dokumentumfilmek vetítését, képzőművészeti kiállítást, zenés előadást és új kiadványok bemutatóját ajánlja a közönség figyelmébe január 16–22. között. A forrásközpont és a Hargita Megye Tanácsa által pályázati úton támogatott, 2015–2016-ban készült, a néprajzi, történelmi, földrajzi, gazdasági és turisztikai értékeket dokumentáló filmeket a Harmónia cukrászdában mutatják be. Látható lesz többek közt Bálint Arthur Babonák, Fábián Kornélia Tájak, beszélő házak – tájházak Hargita megyében, Fecső Zoltán Fűrészmalmok, Bocskor Salló Lilla „Orczád verítékével” – Kovács Piroska, a székely kapuk őrzője című alkotása. Szerdán 17 órától festészeti kiállítás nyílik Nagy-Imecs Zsuzsánna alkotásaiból a Forrásközpont székhelyén, a kiállításmegnyitón közreműködik Filtner Tünde zongorán és Sófalvi Emese hegedűn. Csütörtökön 17 órától a forrásközpont új kiadványait mutatják be az intézmény székhelyén. Január 22-én, vasárnap 18 órától átadják az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjakat, az esemény meghívottja a Fölszállott a páva tehetségkutató verseny díjazottja, a Cickom Énekegyüttes. Együtt ünnepel Berettyóújfalu, Nagyvárad, Debrecen és Margitta Idén is együtt ünnepli a magyar kultúra napját Nagyvárad, Berettyóújfalu, Debrecen és Margitta. Az első programok már január 17-én elkezdődnek. Mint a programokat beharangozó múlt heti sajtótájékoztatón felidézték, Nagyvárad és Berettyóújfalu már 16. alkalommal ünnepli együtt a magyar kultúra napját, Debrecen és Margitta tavaly csatlakozott a programsorozathoz. Papp Csaba, Debrecen magyar–román határon átnyúló kapcsolataiért, a testvérvárosi együttműködésért felelős tanácsnoka felidézte, hogy Debrecen pályázik a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címre, és kiemelte, hogy ebbe bevonják Nagyváradot is. Szabó Ödön, az RMDSZBihar megyei ügyvezető elnöke, parlamenti képviselő a nagyváradi programokat ismertetve hangsúlyozta: mint mindig, most is igyekeznek minél több fiatalt bevonni az ünneplésbe. Január 19-én a Szacsvay Imre Általános Iskola diákjai Skype-on élőben beszélgethetnek Szacsvay László színművésszel. Másnap a két világháború közti nagyváradi magyar irodalmi életről rendeznek vetítést és előadást. Január 21-én nyílik meg a világban élő román és magyar fotóművészek 11. Nemzetközi Szalonja, másnap pedig a berettyóújfalui Dombi Géza festőművész alkotásaiból nyílik tárlat a Tibor Ernő Galériában. A magyar kultúra napján a Szigligeti Színházban rendeznek ünnepi gálaestet, amelyen beszédet mond Halász János magyar országgyűlési képviselő és Cseke Attila szenátor, átadják a Magyar Kultúráért díjakat, és Füst Milán Máli néni című vígjátékát adja elő a társulat. Január 23-án hétfőn közösen szavalják el a Himnuszt a debreceni Szoboszlói Úti Általános Iskola és a nagyváradi Szacsvay Imre Általános Iskola diákjai. A margittai rendezvények január 19-én könyvbemutatóval kezdődnek, majd másnap bihari népmesékből összeállított vetélkedővel folytatódnak. Lesz plakátkiállítás, kézművesműhely, ökumenikus istentisztelet, közös Himnusz-éneklés és közös szavalás is. A magyar kultúra ünnepét közösen szervező négy település rendezvénysorozatának fővédnöke Halász János magyarországi országgyűlési képviselő és Kelemen Hunor parlamenti képviselő, az RMDSZ szövetségi elnöke. Kiss Judit Krónika (Kolozsvár) 2017. augusztus 29.Kulturális és turisztikai együttműködésTestvérmegyei kapcsolatok Két testvérmegye küldöttsége látogatott el múlt héten Maros megyébe. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei küldöttség a Vásárhelyi Forgatag megnyitójára érkezett Marosvásárhelyre, és két napot töltött el Maros megyében, a Győr-Moson-Sopron megyei küldöttséget pedig péntektől vasárnapig látta vendégül a megyei önkormányzat – tájékoztatott a Maros Megyei Tanács sajtóirodája. „Mindkét megyével több mint egy évtizede tartó kapcsolatot ápol Maros megye, de az elmúlt évek során nem került sor kétoldalú találkozókra, ezért döntöttünk úgy, hogy meghívjuk őket Maros megyébe, és megpróbáljuk újra élővé tenni a kapcsolatot. Az előzetes egyeztetések során arra a következtetésre jutottunk, hogy főként kulturális téren tudnánk együttműködni, ezért a mostani találkozón a közös kulturális programok és tapasztalatcsere lehetőségeit vitattuk meg” – emelte ki a találkozók kapcsán Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke. A megyei önkormányzat elnöke mindkét delegációt hivatalosan is fogadta irodájában. A munkamegbeszélésen részt vettek a Maros Megyei Tanács alárendeltségébe tartozó kulturális intézmények vezetői is, így Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója, Barabási Attila, a Maros Művészegyüttes igazgatója, illetve Gavril Cadariu, az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház igazgatója. A megbeszélésen bemutatták a vendégeknek Maros megye kulturális intézményeit és azok tevékenységét, a megye legfontosabb turisztikai látnivalóit, illetve a megyei önkormányzat működését. A hivatalos munkamegbeszélés mellett meghívottainknak megmutatták a Vásárhelyi Forgatag helyszíneit és rendezvényeit, városnéző túrát szerveztünk számukra, illetve egy-egy kirándulás keretében megmutattuk nekik Szovátát, a Nyárádmente látnivalóit, illetve pár Maros megyei kastélyt is. „Hasznos tapasztalatcsere volt, hiszen a közbeszerzésektől kezdve az uniós pályázatokig, illetve a közös kulturális projektekig minden szóba került. Ami az együttműködést illeti, első körben abban állapodtunk meg, hogy kapcsolatba hozzuk a kulturális intézmények vezetőit, és a következő év során a lehetőségeink szerint vendégelőadá- sokra hívjuk meg egymás néptáncosait és színtársulatait. Szó esett arról is, hogy Maros megyében létre fogunk hozni egy turisztikai egyesületet, mivel a következő időszak prioritásainak egyike a megye turisztikai népszerűsítése. Mindkét magyarországi testvérmegye felajánlotta ebben a segítségét, hiszen előttünk járnak ezen a téren, és szívesen megosztják velünk tapasztalataikat” – nyilatkozta Péter Ferenc elnök. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat részéről Seszták Oszkár elnök, Papp Csaba jegyző és Kiss András önkormányzati képviselő látogatott el Maros megyébe, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat részéről pedig Ivanics Ferenc alelnököt, illetve Szalay Imre és Valiczkó Mihály polgármestereket és megyei önkormányzati képviselőket látták vendégül. Népújság (Marosvásárhely) lapozás: 1-8
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
